(I) A koncepcióepoxigyanta
Az epoxigyanta a polimer láncszerkezetére utal, amely két vagy több epoxicsoportot tartalmaz a polimer vegyületekben, a hőre keményedő gyantához tartozik, a reprezentatív gyanta a biszfenol A típusú epoxigyanta.
(II) Az epoxigyanták jellemzői (általában biszfenol A típusú epoxigyantákként emlegetik)
1. Az epoxigyanta egyedi alkalmazási értéke nagyon alacsony, ezért a gyakorlati érték eléréséhez a térhálósítószerrel együtt kell használni.
2. Nagy kötési szilárdság: az epoxigyanta ragasztó kötési szilárdsága a szintetikus ragasztók élvonalába tartozik.
3. A kikeményedési zsugorodás kicsi, az epoxigyanta ragasztó zsugorodása a legkisebb, ami az epoxigyanta ragasztó kikeményedésének egyik oka.
4. Jó kémiai ellenálló képesség: a kikeményítőrendszerben található étercsoport, benzolgyűrű és alifás hidroxilcsoport nem könnyen erodálódik sav és lúg hatására. Tengervízben, kőolajban, kerozinban, 10% H2SO4-ben, 10% HCl-ben, 10% HAc-ban, 10% NH3-ban, 10% H3PO4-ben és 30% Na2CO3-ban két évig használható; 50% H2SO4 és 10% HNO3 oldatba merítéssel szobahőmérsékleten fél évig; 10% NaOH-ba (100 ℃) merítéssel egy hónapig a teljesítmény változatlan marad.
5. Kiváló elektromos szigetelés: az epoxigyanta átütési feszültsége meghaladhatja a 35 kV/mm-t. 6. Jó folyamatteljesítmény, termékméret-stabilitás, jó ellenálló képesség és alacsony vízfelvétel. A biszfenol A típusú epoxigyanta előnyei jók, de hátrányai is vannak: 1. Üzemi viszkozitás, ami némileg kényelmetlennek tűnik a konstrukció szempontjából. 2. A kikeményedett anyag törékeny, kis nyúlású. 3. Alacsony hámlasztó szilárdság. 4. Gyenge ellenállóság a mechanikai és hősokkkal szemben.
(III) az alkalmazás és fejlesztésepoxigyanta
1. Az epoxigyanta fejlődéstörténete: az epoxigyantát P.Castam 1938-ban szabadalmaztatta svájci szabadalmi kérelemmel, a legkorábbi epoxiragasztót a Ciba fejlesztette ki 1946-ban, az epoxibevonatot az amerikai SOCreentee fejlesztette ki 1949-ben, az epoxigyanta ipari gyártása pedig 1958-ban kezdődött.
2. Epoxigyanta alkalmazása: ① Bevonóipar: Az epoxigyanta a bevonóiparban a legnagyobb mennyiségű vízbázisú bevonatot igényli, a porbevonatok és a nagy szilárdanyag-tartalmú bevonatok szélesebb körben használatosak. Széles körben alkalmazható csővezeték-tartályokban, autókban, hajókban, repülőgépiparban, elektronikában, játékokban, kézművességben és más iparágakban. ② Elektromos és elektronikai ipar: Az epoxigyanta ragasztó felhasználható elektromos szigetelőanyagokhoz, például egyenirányítókhoz, transzformátorokhoz, kiöntéshez; elektronikus alkatrészek tömítéséhez és védelméhez; elektromechanikus termékek szigeteléséhez és kötéséhez; akkumulátorok tömítéséhez és kötéséhez; kondenzátorokhoz, ellenállásokhoz, induktorokhoz, a bevonat felületéhez. ③ Arany ékszerek, kézművesség, sporteszköz-ipar: Felhasználható táblákhoz, ékszerekhez, védjegyekhez, hardverekhez, ütőkhöz, horgászfelszerelésekhez, sporteszközökhöz, kézművességhez és egyéb termékekhez. ④ Optoelektronikai ipar: Fénykibocsátó diódák (LED), digitális csövek, pixelcsövek, elektronikus kijelzők, LED-világítás és egyéb termékek tokozására, töltésére és ragasztására. ⑤Építőipar: Széles körben használják útépítésben, hidak építésében, padlóburkolatok építésében, acélszerkezetek építésében, falbevonatok építésében, gátak építésében, mérnöki munkákban, kulturális emlékek javításában és más iparágakban. ⑥Ragasztók, tömítőanyagok és kompozitok gyártása: például szélturbina-lapátok, kézműves termékek, kerámia, üveg és egyéb anyagok közötti kötések, szénszálas kompozit lemezek, mikroelektronikai anyagok tömítése stb.
(IV) A jellemzőkepoxigyanta ragasztó
1. Az epoxigyanta ragasztó az epoxigyanta újrafeldolgozásán vagy módosításán alapul, így a teljesítményparaméterei megfelelnek a konkrét követelményeknek. Általában az epoxigyanta ragasztónak térhálósítószerrel is kell rendelkeznie a használathoz, és egyenletesen kell keverni a teljes kikeményedés érdekében. Általában az epoxigyanta ragasztót A ragasztóként vagy főanyagként, a B ragasztóként vagy térhálósítószerként (keményítőként) ismert térhálósítószert.
2. Az epoxigyanta ragasztó főbb jellemzőit a kikeményedés előtt a következők tükrözik: szín, viszkozitás, fajsúly, arány, gélesedési idő, rendelkezésre állási idő, kikeményedési idő, tixotrópia (folyási stop), keménység, felületi feszültség stb. Viszkozitás (viszkozitás): a kolloid belső súrlódási ellenállása az áramlásban, értékét az anyag típusa, a hőmérséklet, a koncentráció és egyéb tényezők határozzák meg.
GélidőA ragasztó kikeményedése a folyékony halmazállapotú állapotból a megszilárdulásra való átalakulás folyamata, a ragasztó reakciójának kezdetétől a gél kritikus állapotáig tartó szilárdulási idő, amelyet az epoxigyanta ragasztó keverési mennyisége, a hőmérséklet és egyéb tényezők határoznak meg.
TixotrópiaEz a jellemző arra utal, hogy a kolloidot külső erők (rázás, keverés, rezgés, ultrahangos hullámok stb.) érik, a külső erő hatására a sűrűből a hígabbá válik, majd a külső tényezők hatására a kolloid visszaáll az eredeti állapotába, és a jelenség állandósága megszűnik.
Keménység: az anyag külső erőhatásokkal, például dombornyomással és karcolással szembeni ellenállására utal. A különböző vizsgálati módszerek szerint Shore (Shore), Brinell (Brinell), Rockwell (Rockwell), Mohs (Mohs), Barcol (Barcol) és Vickers (Vichers) keménységeket különböztetünk meg. A keménység és a keménységmérő típusa az általánosan használt keménységmérőkhöz kapcsolódik. A Shore keménységmérők szerkezete egyszerű, alkalmas gyártásellenőrzésre. A Shore keménységmérők A, C és D típusúak lehetnek, lágy kolloidok mérésére szolgáló A típusúak, valamint félkemény és kemény kolloidok mérésére szolgáló C és D típusúak.
Felületi feszültségA felületi feszültség a folyadék molekuláinak vonzását eredményezi, aminek következtében a felületükön lévő molekulák befelé hatnak. Ez az erő a folyadék felületét a lehető legnagyobb mértékben csökkenti, és a felülettel párhuzamos erőhatás alakul ki. Ezt nevezzük felületi feszültségnek. Vagy a folyadék felületének két szomszédos része közötti kölcsönös vonzás egységnyi hosszon, a molekuláris erő megnyilvánulása. A felületi feszültség mértékegysége N/m. A felületi feszültség nagysága a folyadék jellegétől, tisztaságától és hőmérsékletétől függ.
3. a következők jellemzőit tükrözi:epoxigyanta ragasztókikeményedés után a főbb jellemzők a következők: ellenállás, feszültség, vízfelvétel, nyomószilárdság, szakítószilárdság, nyírószilárdság, hámlasztószilárdság, ütésállóság, hőtorzulási hőmérséklet, üvegesedési hőmérséklet, belső feszültség, kémiai ellenállás, nyúlás, zsugorodási együttható, hővezető képesség, elektromos vezetőképesség, időjárásállóság, öregedésállóság és így tovább.
EllenállásAz anyag ellenállási jellemzőit általában felületi ellenállással vagy térfogati ellenállással kell leírni. A felületi ellenállás egyszerűen a két elektróda közötti felületen mért ellenállásérték, mértékegysége Ω. Az elektróda alakja és az ellenállás értéke a felületi ellenállás egységnyi területére jutó kombinálásával számítható ki. A térfogati ellenállás, más néven térfogati ellenállás, térfogati ellenállási együttható, az anyag vastagságán keresztüli ellenállásértékre utal, és fontos mutató a dielektromos vagy szigetelő anyagok elektromos tulajdonságainak jellemzésére. Fontos index a dielektromos vagy szigetelő anyagok elektromos tulajdonságainak jellemzésére. 1 cm2 dielektromos ellenállása a szivárgási árammal szemben, mértékegysége Ω-m vagy Ω-cm. Minél nagyobb az ellenállás, annál jobbak a szigetelő tulajdonságok.
Bizonyítófeszültség: Más néven ellenállófeszültség-szilárdság (szigetelési szilárdság), minél nagyobb feszültséget adunk a kolloid végeihez, annál nagyobb a töltés, ami az anyagon belül elektromos térerőnek van kitéve, annál valószínűbb, hogy az ionizáció ütközik, ami a kolloid áttöréséhez vezet. A szigetelő áttörésekor a legkisebb feszültséget nevezzük áttörőfeszültségnek. 1 mm vastag szigetelőanyag áttöréséhez hozzáadjuk a feszültséget kilovoltban, amit szigetelőanyag szigetelési ellenállófeszültségnek nevezünk, és a mértékegysége: Kv/mm. A szigetelőanyag szigetelése és a hőmérséklet szoros összefüggésben áll. Minél magasabb a hőmérséklet, annál rosszabb a szigetelőanyag szigetelési teljesítménye. A szigetelési szilárdság biztosítása érdekében minden szigetelőanyagnak megvan a megfelelő maximálisan megengedett üzemi hőmérséklete. Ezen hőmérséklet alatt hosszú ideig biztonságosan használható, ennél magasabb hőmérsékleten pedig gyorsan öregszik.
Vízfelvétel: Ez egy olyan mérték, amely azt méri, hogy egy anyag milyen mértékben veszi fel a vizet. Azt jelenti, hogy egy adott ideig és hőmérsékleten vízbe merített anyag tömege hány százalékban nő.
SzakítószilárdságA szakítószilárdság a maximális szakítófeszültség, amikor a gélt szakadásig nyújtják. Más néven húzóerő, szakítószilárdság, szakítószilárdság, húzószilárdság. Mértékegysége MPa.
NyírószilárdságNyírószilárdság: azt az egységnyi kötési felületet jelöli, amely a kötési felülettel párhuzamosan képes elviselni a maximális terhelést, általában MPa-ban használják.
Héjelési szilárdság: más néven hámlasztó szilárdság, az egységnyi szélességre jutó maximális károsodási terhelés, az erővonal-kapacitás mértéke, egysége kN/m.
Nyúlás: a húzóerőben lévő kolloidra utal, amely a hossz növekedésének hosszának hatására hat az eredeti hossz százalékában.
Hőelhajlási hőmérséklet: a kikeményedő anyag hőállóságának mértékére utal, egy kikeményedő anyagminta, amelyet hőátadásra alkalmas izotermikus hőátadó közegbe merítenek, egyszerűen alátámasztott gerenda típusú statikus hajlítóterhelés alatt, és amelynek során a minta hajlítási deformációját mérik a megadott hőmérsékleti érték, azaz a hőelhajlási hőmérséklet eléréséhez, amelyet hőelhajlási hőmérsékletnek vagy HDT-nek neveznek.
Üvegesedési hőmérséklet: az üvegformából az amorf vagy nagy rugalmasságú vagy folyékony állapotú átmeneti állapotba (vagy az átmenet ellentéte) kikeményedett anyagra utal, amelynek szűk hőmérsékleti tartománya a hozzávetőleges középpont, az úgynevezett üvegesedési hőmérséklet, amelyet általában Tg-ben fejeznek ki, és a hőállóság mutatója.
Zsugorodási arány: a zsugorodás és a zsugorodás előtti méret arányának százalékos értéke, a zsugorodás pedig a zsugorodás előtti és utáni méret közötti különbség.
Belső feszültség: külső erők hiányára utal, a kolloid (anyag) belső feszültségét hibák, hőmérsékletváltozások, oldószerek és egyéb okok okozzák.
Vegyi ellenállás: savakkal, lúgokkal, sókkal, oldószerekkel és más vegyszerekkel szembeni ellenállási képességre utal.
Lángálló: az anyag azon képességére utal, hogy lánggal érintkezve ellenáll az égésnek, illetve lángtól távol gátolja az égés folytatását.
Időjárásállóság: az anyag napfénynek, hőnek és hidegnek, szélnek és esőnek, valamint egyéb éghajlati viszonyoknak való kitettségére utal.
ÖregedésA kolloid kikeményedése a feldolgozás, tárolás és felhasználás során külső tényezők (hő, fény, oxigén, víz, sugárzás, mechanikai erők és kémiai közegek stb.) hatására fizikai vagy kémiai változások sorozatán megy keresztül, amelyek következtében a polimer anyag térhálósodik, rideggé válik, reped, ragadóssá válik, elszíneződik, reped, durva, hólyagosodik, felületi krétásodik, delaminálódik, hámlik, a mechanikai tulajdonságok fokozatos romlása miatt a veszteség miatt a veszteség már nem használható, ezt a jelenséget öregedésnek nevezzük. Ezt a jelenséget öregedésnek nevezzük.
Dielektromos állandóKapacitási ráta, más néven indukált ráta (permittivitás). A tárgy minden egyes „térfogategységére” vonatkozik, minden egységnyi „potenciálgradiens”-ben „elektrosztatikus energia” (elektrosztatikus energia) takarítható meg. Minél nagyobb a kolloid „permeabilitása” (azaz annál rosszabb a minősége), és minél közelebb van a vezeték árama, annál nehezebb elérni a teljes szigetelés hatását, más szóval annál valószínűbb bizonyos mértékű szivárgás. Ezért a szigetelőanyag dielektromos állandója általában minél kisebb, annál jobb. A víz dielektromos állandója 70, ami nagyon kevés nedvesség esetén jelentős változásokat okoz.
4. a legtöbbepoxigyanta ragasztóHőre kötő ragasztó, a következő főbb jellemzőkkel rendelkezik: minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabb a kikeményedés; minél több van bekeverve, annál gyorsabb a kikeményedés; a kikeményedési folyamat exoterm jelenséggel jár.
Shanghai Orisen Új Anyagtechnológiai Kft.
M: +86 18683776368 (WhatsApp-on is)
Tel.: +86 08383990499
Email: grahamjin@jhcomposites.com
Cím: NO.398 New Green Road, Xinbang város, Songjiang kerület, Sanghaj
Közzététel ideje: 2024. október 31.